![]() |
Bombázók |
Ezek a repülőgépek kifejezetten földi célok ellen készültek. Más repülőgépek ellen csak önvédelmi fegyverei vannak (vagy az sem). A II. világháború és az azutáni időszak bombázói nagyméretű, magasan repülő gépek voltak, céljuk a nagy bombateher szállítása volt, amelyet nagy magasságból, a légvédelmi ágyúk hatósugarán kívülről dobták le. Azonban már ebben az időben is voltak alacsonyan, gyorsan repülő ún. gyorsbombázók, amelyek kis magasságban hatoltak be az ellenséges területre, ott gyorsan elvégezték a feladatukat és ugyanolyan gyorsan távoztak is. A Ju-87-es Stukák hírhedtek voltak, idegtépő szirénájukkal a pszichológiai hadviselés fő fegyverei voltak. A háború után, a radarok és a nagyhatótávolságú légvédelmi rakéták fejlődésével a magasság és a sebesség növelése nem tűnt kielégítő megoldásnak, ezért pl. a B-70 programot törölték is. Ismét a kis magasságú, nagysebességű behatolás lett a fő bombázási taktika. Ezért fegyverezték fel a vadászgépeket is földi célok elleni fegyverekkel, de a bombázók is egyre jobban kezdtek hasonlítani a vadászgépekre. Erre jó példa a brit V-bombázócsalád, amely nevét a V-alakú deltaszárnyáról kapta (a
![]() ![]() |
nagysebességű behatolásra és a kis sebességű
manőverezésre. A legutóbbi időkben aztán az interkontinentális stratégiai
nehézbombázók között is |
megjelent a lopakodó, a csupaszárny B-2 személyében.
A bevetett fegyverek jellege is változott az idők során. A 60-as évekig a bombázás egyetlen módja az volt, hogy minél nagyobb tömegű robbanóanyagot leszórtak, amely a nagy számok törvénye alapján elvégezte pusztító feladatát. A vietnámi háborúban használtak először irányított rakétát, majd az Öböl-háborúval elérkezett a precíziós bombák korszaka. Gyerekkoromban mmég azt hittem, hogy a bombák kora a rakéták elterjedésével teljesen leáldozott. A TV-, lézer- és manapság a műholdas irányítású (JDAM) bombák megmutatták, hogy mégsem. A precíziós fegyverek lehetőséget adnak a katonáknak a célpont sebészi pontosságú megsemmisítésére, ami csökkenti a polgári lakosság szenvedéseit. Persze nem csupán emberbaráti szempontok vezették a mérnököket, hanem az is, hogy kevesebb repülőgép, kisebb bombateherrel is el tudja végezni a küldetését, ezzel csökkenjen a kockázat és persze a költségek.