MOAB

A betűszó a Massive Ordnance Air Burst (~erős hadianyag légi robbanása) kifejezés rövidítése, de máris megszületett a becenév, a Mother of All Bombs (minden bombák anyja), azonos rövidítéssel. Moab egyébként egy Utah állam-beli városka neve is, ahol 2003 eleje óta már jó néhány jelentős háborúellenes tüntetés volt. A polgármester és a lakók máris élesen tiltakoztak, hogy a bombát ugyanúgy hívják, mint az ő városukat. Moab városa egyébként nevét a bibliai Moábról kapta, ma Jordániának hívják és szomszédos Irakkal. Érthetően ők sem túl lelkesek a bomba neve miatt... Viszont nem szabad elfelejteni, hogy a bomba elődjét, a BLU-82 Commando Vault-ot (Daisy Cutter) Utah állam lelkes tudósa, Melvin Cook fejlesztette ki. Az USA az Öböl-háború után úgy tervezte, hogy kivonja a szolgálatból az összes FAE fegyverét. Ám az orosz fejlesztések és a BLU-82 afganisztáni sikere új lelkesedést adott a fegyverfejlesztőknek. Ezt George W. Bush elnök militáns politikájával teljes mellszélességgel támogatta. Viharos sebességgel fejlesztették ki, a 2002-es év folyamán. 2003. februárjában már ledobtak két robbanóanyag nélküli tesztpéldányt, március 11-én pedig felrobbantották az első éles példányt. A videót másnap bemutatták a világsajtónak is. A sietség nyilvánvaló oka az Irak elleni háború erőszakos sürgetése és a nyomásgyakorlás Szaddam Husszeinre.
A bomba tömege 10 tonna (21 000 font), kifejlesztésével ez a bomba vált a világ legnagyobb nem nukleáris robbanószerkezetévé. A Daisy Cutterhöz hasonlóan ezt a bombát is speciális MC-130 repülőgépek platójáról dobják le és a levegőben robbantják. Elődjével szemben nem ejtőernyőn ereszkedik le, ernyőre csak a gépből való kihúzáshoz van szükség. Műholdas irányítású, amivel igen pontosan lehet célbajuttatni, nagy magasságról is, jóval a csöves légelhárító fegyverek hatótávolságán kívülről. Ezért akár C-17-esről is ledobható lenne. Áramvonalas kialakítású és vezérsíkjai is vannak.
Hatóanyagáról különböző tudósítások jelentek meg. Egyesek szerint ugyanaz az ammónium-nitrát és alumíniumpor keveréke, mnt a Daisy Cutterben, mások szerint annál erősebb robbanóanyag, ismét más források szerint valamilyen aeroszol (valószínűtlen). Hatóereje minden esetre 40%-kal nagyobb elődjénél, 200 méteres körzetben elegendő tankok és felszíni megerősített fedezékek megsemmisítésére, és természetesen nagy területen halálos az élőerőre. Ez demoralizálja a túlélőket, ezért hasonlóan a Daisy Cutterhöz, jelentős a pszichológiai hatása. Robbanáskor száraz időben a felfelé húzó, majd szétterülő égéstermék atomrobbanáshoz hasonló gombafelhőt hoz létre. Hanghatása is ahhoz hasonló, az amerikaiak azt remélik, hogy az iraki katonák már a hírére megadják magukat. Bevetésének szándékáról nincs is senkinek kétsége. Védelmi hivatalos források szerint Irak ellen „bármi bevethető, bármilyen fejlsztési stádiumban legyen is”.

Fotóalbum

Klikkelj az alábbi képekre, hogy teljes méretben lásd! Figyelem, minden kép ugyanabban az ablakban nyílik!